atipikus.hu

Hogy mondja a HR-es?

A leggyakrabban használt kifejezések magyarul és angolul

 Kiadványunk összeállításakor arra törekedtünk, hogy mind a szakemberek, mind a HR területtel most ismerkedők számára könnyen használható anyagot készítsünk. A hétköznapi munka során leggyakrabban használt HR-es kifejezések (72 oldalon több, mint 350 szó) angol nyelvű megfelelőit gyűjtöttük össze és láttuk el esetenként rövid magyarázatokkal.

További információ

 

  

.

A robottechnológia terjedésének hatását sokan sok szempontból vizsgálták.

A leggyakrabban feltett kérdés, hogy hogyan alakul át a munkaerőpiac. Növekvő munkanélküliséggel vagy szakember hiánnyal kell-e szembenézni? Ezzel összefüggésben tehetjük fel azt a kérdés, hogy a munkaerőpiac átalakulása milyen hatást gyakorol az adórendszerre? Fizessenek-e a robotok?

A közterhek természete

A társadalom működése nagyfokú szervezettséget kíván. A feladatok egy része csak társadalmi szinten valósítható meg, gondoljunk akár a honvédség, vagy a rendőrség működtetésére. Ezeknek a feladatoknak az ellátása csak úgy valósítható meg, ha azok költségét a társadalom tagjai vagyoni helyzetük, jövedelmük arányában közösen viselik, adót fizetnek. Magyarországon a központi költségvetés 2015-ös árbevételének 35%-a származott fogyasztáshoz kapcsolt adókból (ÁFA, jövedéki adó), 33%-a társadalombiztosítási alapok adó- és járulékbevételeiből, 13%-a személyi jövedelemadóból, 4%-a társasági adóból (Forrás: MNB 2016: Költségvetési jelentés 2016 augusztus).

Szerzők: Ónodi Annamária, dr. Holló Sándor 

Túl a statisztikán

A gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a munkaerőpiac egészséges működése. Igaz, hogy a számítástechnika, az automatizáció rohamos fejlődése átalakítja a munkafolyamatokat, de a humánerőforrás továbbra is kritikus termelési tényező marad. Szakmák tűnnek el, és jelennek meg újak. Léteznek olyan víziók miszerint az okos, erős és megbízható gépek átveszik az ember helyét a termelésben és a szolgáltatások területén. Sokan gondolják úgy, hogy ez már nem is egy távoli jövő. A jelen gyakorlata viszont mégis azt mutatja, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő hiánya komoly nehézségeket okoz a gazdaságban. Ahhoz, hogy megértsük mi történik most a munkaerőpiacon, nem elegendő csupán a statisztikákat elemezni. 

Mit mondanak a számok?

A statisztikai elemzések fontos kiindulópontot jelentenek a társadalmi, gazdasági jelenségek tanulmányozásakor. Bár a számokból sok érdekes következtetést vonhatunk le, de ezek a megállapítások nem minden kérdésre adnak megfelelő választ. Első lépésként próbáljuk megbecsülni, hogy hány fő hiányzik valójában a munkaerőpiacról! Ehhez érdemes több forrást használnunk.

Szerző: dr. Holló Sándor

Egy sikeres hazai példa
Interjú dr. Ostorházi Lászlóval az Ostorházi Bevonattechnikai Kft. ügyvezető igazgatójával 

Öt évvel ezelőtt még furcsának tűnhetett, amikor a munkanélküliség mellett elkezdtek a vállalatok szakemberhiányra panaszkodni Magyarországon. Napjainkban már a cégek felét érinti valamilyen módon a szakemberhiány. Az okokat sokan, sokféle képen magyarázzák. De vizsgáljuk meg a kérdés másik aspektusát! Mit tehetnek a vállalkozások a probléma megoldására, miként enyhíthetik a ma már kétségkívül erősödő szakemberhiányt? Megkérdeztük dr. Ostorházi Lászlót az Ostorházi Bevonattechnikai Kft. ügyvezető igazgatóját.

HS: Az Ostorházi Kft. egy dinamikusan fejlődő hazai tulajdonban levő kisvállalat. A 48 főt foglalkoztató bevonattechnikai cég 2016-os árbevétele meghaladta a 660 millió forintot. A hazai piacon 25 éve jelenlevő cég fejlődése akkor sem tört meg, amikor a gazdasági válság sok vállalatot keményen visszavetett. Miként érint egy ilyen sikeres vállalkozást a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet?

OL: A cég jelenlegi eredményei az elmúlt 25 év kemény és következetes munkájának köszönhető. Mindig hosszú távon gondolkodtunk, hosszú távú célokra koncentráltunk. Az elmúlt három évben vállalkozásunk összes profitját visszaforgattuk a cégbe, ezzel is finanszírozási forrást biztosítva a vállalat növekedésének. Rátérve a kérdésre, ezen a téren nem annyira kedvező a helyzet. A szakemberhiányt mi is megérezzük. Jelenleg három betöltetlen festő állásunk van, de tudnánk még több betanított munkást is foglalkoztatni. Ha nem okozna gondot a munkaerőhiány, akkor el tudnánk indítani egy második, délutános műszakot is. Ennek nagy előnye lenne, hogy bizonyos feladatokat, mint például a nagy zajjal járó, homokfúvással történő tisztítást nem a főmunkaidőben végeznénk és így sokkal kevesebb dolgozót érne zajterhelés.

HS: Mit tehet és mit tesz a vállalat a munkaerőhiány megszüntetésére? Alkalmazza -e a Munka Törvénykönyve által bevezetett atipikus foglalkoztatási formákat?

Szerző: dr. Holló Sándor

A munkaszerződés megkötésére, a tartalmi és a formai követelményekre vonatkozó előírásokat a 2012. évi I. törvényben a Munka törvénykönyvében találjuk. 

Formai követelmény

 A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma.  A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni.  Ez egy fontos érvényességi kellék.  Meg kell azonban jegyezni, hogy az irásbeliség elmaradás miatti érvénytelenségre  csak a munkavállaló és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat.  A munkaszerződés a későbbiekben, írásban módosítható.

A szerződés tartalma

A munkaszerződés határozza meg a  betöltött munkakört és az alapbért.   Ezek a minimálisan kötelező elemek.  A szerződés ezen túlmenően rendelkezhet még a munkaviszony kezdetéről is, annak időtartamáról, illetve, munkavégzés helyéről, arról, hogy teljes idejű, vagy rész-foglalkoztatás létrehozására irányul,  és (maximálisan három hónap) próbaidőt köthetnek ki a felek.

Szerző: dr. Holló Sándor

Segíthet-e az atipikus foglalkoztatás a munkaerőhiányon?

Ha ma valaki pontosan meg akarja érteni a magyar munkaerőpiac működését annak igencsak résen kell lennie. A hírek hol munkanélküliségről, hátrányos helyzetű térségekről, hol egyes iparágakat megbénító munkaerőhiányról szólnak. Ezeket az ellentmondásokat sokan és sokféleképpen magyarázzák, illetve eltérő módszerekkel kívánják kezelni. Vannak akik olcsó külföldi munkaerő idecsábításában látják a megoldást, míg mások a hazai munkaerő-tartalék mozgósítására voksolnának. Vannak akik makrogazdasági, vannak akik vállalati nézőpontból vizsgálják ezt a kérdést, és keresik a megoldást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk körbejárni, hogy hogyan segíthet az atipikus foglalkoztatás a munkaerőhiány enyhítésében.

Hová tűnt a munkaerő?

Mielőtt hozzákezdenénk az atipikus foglalkoztatási formák tárgyalásához vizsgáljuk meg a jelenség hátterét.

Szerző:dr. Holló Sándor

Az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment át a munka világa.  Átrendeződött a munkáltatói és a munkavállalói oldal is.  Az átalakulás különösen érzékenyen érintette a Közép-Kelet-Európa országait, ahol nagy szocialista vállalatok mentek tönkre, estek darabokra.  A romokon alakult  új vállalkozások más foglalkoztatási politikát igényeltek. 

Minden vállalkozás igyekezett a foglalkoztatotti létszámot a tevékenységéből fakadó valós igényekhez igazítani.  Megbukott a teljes foglalkoztatás politikája, megjelent a munkanélküliség.  Meg kellett tanulni a munkavállalói oldalon, hogy a munkaerő áru, ami csak akkor biztosít megélhetést, ha ezt a speciális árut kellően értékessé tudjuk tenni és el tudjuk adni.  Az állam gondoskodó szerepe lecsökkent.  Új értelmet nyert a munkához való jog.
A változások megmutatkoztak a jogi szabályozásban is.  A kilencvenes évek elején az 1967. évi II. törvény helyett már három, egymást kiegészítő, de egymástól már sok tekintetben független törvény jelent meg, különbséget téve a három fő munkavállalói kör, a munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak viszonyai között.  Az új szabályozás egyik célja a munkajog polgári jogi vonásainak erősítése, a munkavállaló és munkáltató nagyobb szabadságot kapjanak a munkaviszony kereteinek kialakítására.   Így például a munkabér már egyfajta alku tárgya lett, nem központilag meghatározott elem (a közszférában továbbra is fennáll ez a  kötöttség), csupán legkisebb mértékét határozza meg jogszabály.  A felek közötti erőkülönbséget természetesen figyelembe vette a jogalkotó, így a jogi szabályozás több eleme  a dogozót védi.  Ilyen általános szabály ami a jogalkalmazás több pontján eltérést enged a dolgozó javára.