atipikus.hu

Szerző: dr. Holló Sándor

Az idénymunka, illetve az alkalmi munkavégzés (egyszerűsített foglalkoztatás) munkajogi és adózási szabályai jelentősen eltérnek a “tipikus” munkaviszony szabályaitól. Ez a foglalkoztatási forma meglehetősen nagy szabadságot nyújt a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt, viszont csaknem teljesen hiányoznak a hosszútávú együttműködésre jellemző garanciális szabályok.

Ha meg akarjuk ismerni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, több jogszabályt is meg kell vizsgálunk. A munkajogi szabályokat a Munka Törvénykönyve határozza meg. A személyi hatály meghatározását és a foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályokat viszont a 2010. évi LXXV. számú törvényben találjuk.

Ki az idénymunkás?

Az idénymunkáról szóló törvény két munkavállalói kört határoz meg: - mezőgazdasági idénymunkás - turisztikai idénymunkás A mezőgazdasági és a turisztikai munka idény jellege talán nem igényel magyarázatot. Természetes, hogy ezeken a területeken a munkák esedékessége évszakhoz, időszakhoz kötött, így a munkáltató számára nem gazdaságos megoldás, hogy folyamatosan foglalkoztassa a munkavállalókat. A foglalkoztatás időtartamára a Törvény is állít korlátot. A munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Az alkalmi munka fogalma

Míg az idénymunka meghatározása a végzett tevékenység jellegéhez kötődik, az alkalmi munka meghatározásánál a munkavégzés időtartamát kell figyelembe venni. A munkaviszony: - összesen öt egymást követő napra, - egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napra, és - egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven napra létesített határozott idejű munkaviszony.

A munkaszerződés

 A munkaszerződést írásba kell foglalni. A szerződéskötést egyszerűsíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény mellékletében szereplő szerződésminta. A munkaszerződést határozott időre kötik a felek. A munkaviszony viszont nem a szerződés aláírásával, hanem a bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

A munka bérezése

 Egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvének a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezéseit. A közteherviselés is sajátosan alakul. A foglalkoztatót munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napját figyelembe véve tételes fizetési kötelezettség terheli: - mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint/nap, - alkalmi munka esetében 1000 forint/nap - filmipari statiszta alkalmi munkára 3000 forint/nap. A munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli. A munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulást és személyi jövedelemadó-előleget. A munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy ‒ ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár ‒ a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

Társadalombiztosítás

 Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, viszont nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló pénzbeli ellátásra (táppénz, CSED, GYED) nem jogosult. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1.370 forint/nap, napi 1.000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2.740 forint/nap. Fentiektől eltérő szabályok érvényesülnek, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított.

Az egyszerűsített foglalkoztatás elsősorban az idény jellegű feladatok ellátásában jelent megoldást. Az egyszerű adminisztráció (munkaszerződés megkötése, jelentési kötelezettség, közteherviselés) elsősorban a munkáltató számára teszi vonzóvá. Azoknak a munkavállalóknak viszont, akik tartós munkaviszonyt, kiszámítható jövedelmet, rendezett társadalombiztosítási státuszt szeretnének ez a foglalkoztatási forma legfeljebb átmeneti megoldást jelenthet.