Nyomtatás

 Szerző: dr. Holló Sándor

A részmunkaidő megítélése nem egységes. Vannak, akik a munkaerő-piaci rések betöltésének ígéretes eszközét látják benne, míg mások kételkednek az elterjedésében és igen kritikusan számba veszik ennek a foglalkoztatási formának a hátrányait. Mert sok előnye mellett valóban nem mindenki számára jelent igazán jó megoldást.

A részmunkaidő legnagyobb előnye a munkavállaló számára, hogy segít megteremteni az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A részmunkaidő különösen vonzó lehet kisgyermekes anyukáknak, akik számára fontos, hogy reggelente elvigyék gyermekeiket bölcsődébe, óvodába és délután időben értük tudjanak menni. Az idősödő generációnak, akik már kissé belefáradtak a munkába, de még nem szeretnének teljesen visszavonulni, vagy azok számára, akik éppen váltásra készülnek és szükségül lenne több szabadidőre, hogy felkészülhessenek egy minőségi váltás megugrására.

A részmunkaidő általában akkor „működik” biztonságosan, ha a munkavállaló nem kizárólag a részmunkaidőben megkeresett jövedelméből akarja eltartani a családját. Sok múlik az élethelyzeten. Például, ha van egy jól kereső férj, és a feleség csak azért megy el részmunkaidőben dolgozni, hogy kimozduljon otthonról, fontosnak érezze magát és legyen némi anyagi függetlensége, akkor az elérhető jövedelem nagysága nem feltétlenül meghatározó. Ugyancsak jó jövedelem kiegészítést jelenthet a részmunkaidős foglalkoztatás a nyugdíjasok részére is.

De mi a helyzet akkor, ha egy egyedülálló nő szeretne részmunkaidőben dolgozni és ebből szeretné eltartani a családját? Itt már nem is olyan egyszerű a helyzet. Egyszerű fizikai és betanított munka esetében szinte lehetetlen megélni félállásból. Ugyanez igaz az alacsonyabb képzettséget igénylő adminisztratív munkakörök esetében is. Magas képzettséget igénylő hiányszakmák esetében már van esély, hogy részmunkaidős foglalkoztatás is biztosítja a megélhetés fedezetét.

 

A realitás világa

A foglalkoztatás világáról publikált cikkek sok érdekes kérdést dolgoznak fel. Írnak a generációk között különbözőségekről, a motivációs eszközök sokrétűségéről, fontosságáról. Amikor ezeket a cikkeket olvassuk, akkor könnyen támadhat az az érzésünk, hogy a munka világában ideális állapotok uralkodnak. Valójában nem így van. Gondoljunk csak vissza, hogy milyen visszhangokat váltott ki a minimálbér legutóbbi emelése! Hány vállalat fejezte ki aggodalmát, hogy az új minimálbért nem tudja kigazdálkodni, és ez munkahelyek megszűnését vonhatja maga után. Ennek az aggodalomnak súlyos üzenete van. Azt jelenti, hogy Magyarországon tömegesen foglalkoztatnak munkavállalókat minimál béren. Ezekben a pozíciókban többnyire nincs is értelme részmunkaidőről gondolkodni. Persze sokan mondhatnák, hogy akár nettó 30-40 ezer forint is segíti a családi költségvetést. Ezt mindenképpen kritikával kell kezelni. Semmiképp nem szabad elfelejteni, hogy a munkába járásnak költsége is van. Költeni kell az utazásra, ruházkodásra stb. Tehát ez a plusz bevétel nem feltétlenül jelent nagy vonzerőt. Tehát, ha reálisan tekintjük a munkaerőpiac szerkezetét, akkor azt kell mondanunk, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését az alacsony munkabérek is hátráltatják.

Amikor sokat segít

Van, amikor az erőforrások szűkössége kikényszeríti a részmunkaidős foglalkoztatást. Két területet szeretnénk kiemelni. Az egyik, amikor magasan kvalifikált és ezért nagyon drága szakembert szeretnénk foglalkoztatni, de a feladatok mennyisége nem indokolja a teljes munkaidőben való foglalkoztatást. Ilyenkor a vállalat számára a munkaerő költségének optimalizálása, míg a munkavállalónak a rugalmasság jelenti a vonzerőt. A másik, gyakorlatban már alkalmazott módszer, amikor valamely hiányszakma miatt szenved zavart a vállalkozás működése. Megoldást jelenthet ilyenkor, ha a keresett munkaerő több munkáltatónál áll részmunkaidős alkalmazásban. Igaz, ebben az esetben a munkavállaló összmunkaideje általában eléri, esetleg meg is haladja a teljes munkaidőt, viszont jobb díjazást tud magának kialkudni, mintha egy vállalatnál dolgozna.

További előnyök

A rugalmasságon, és a kedvező jövedelmezőségen túlmenően egyéb előnyöket is érdemes megemlíteni. Az egyik ilyen előny, hogy a rövidebb munkaidőt könnyebb hatékonyan kitölteni. Kevesebb az „üres járat”, jobban ki van használva az infrastruktúra. A munkavállaló oldalán kevesebb a stressz. Mindenki jól jár. További előny a munkaszervezés szempontjából, hogy elegendő kevesebb, rövidebb pihenőt beiktatni, sőt „megspórolható” az ebédidő.

Mit hozhat a jövő?

A munkajog és a gyakorlati igények általában együtt fejlődnek. A gyakorlat igényei kikényszerítik a jogszabályok aktualizálását. Az atipikus munkavégzéssel most talán kicsit más a helyzet. Az igény megjelent, a törvényi háttér utat nyitott az atipikus foglalkoztatásnak, ugyanakkor a gyakorlat még csak cammogva követi a lehetőségeket. A munka világának átalakulása már megkezdődött, de a szemléletmód mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalon csak lassan változik. Mindkét félnek meg kell tanulnia, hogy az előnyök mellett az atipikus foglalkoztatásból adódó kockázatokat is elfogadja. Amennyiben további kérdése van az előnyökkel és a kockázatokkal kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen!